"Tudod mi a bánat?
Ülni egy csendes szobában és sírva várni azt, aki nem jön többet.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál és otthagyni a szívedet.
Örökké szeretni azt, aki nem szeret téged.
Könnyeket ragadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot s soha el nem érni
Csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
S sírdogálni, mert nem jön rá felelet.
Szavakat idézni, melyek lelkedre hulltak,
Rózsákat őrizni, melyek kifakultak.
Hideg búcsúzáskor forró csókot kérni,
Mással látni őt és nem visszanézni.
Kacagni boldog, hazug lemondással,
S otthon leborulni könnyes zokogással.
Imádkozni át hosszú éjszakákat, Hogy ő meg ne tudja, mi is az a bánat!" |